just because

....mondják a bölcsek

Sokszor elgondolkoztam az államvizsga előtti nagy hajrában, hogy majd mit fogok érezni, amikor vége lesz az egésznek. Amikor kezemben lesz majd a diplomám. És hát meg kell mondjam....semmi extra. Vagyis egy dolgot éreztem: megkönnyebbülést.Érezhettem volna határtalan örömet is. Volt bennem öröm nem tagadom. De nagyobbrészt a megkönnyebbülés volt az amit éreztem. Végre nem kell bemennem a karra. És itt félreértés ne essék nem az órára járással volt problémám. Ugyan már. Megkönnyebbültem, hogy a Lieberalizmusból már nem jut nekem. Nekünk. És ezzel most én is megváltottam az eretnekségemet nagy széles felső körökben. Bár nekem meg van az az előnyöm, hogy már nem hívhatnak be irodára. A szent inkvizíció elé. Ugyanis az nagy lieberalizmusra egy dolog nagyon jellemző: szólj igazat és betörik a fejed. Pár hete színész hallgató társam nyilatkozott egy díj kapcsán. Megjegyzem nekem nagyon tetszett amit mondott. Igaza volt. Gyakorlatilag kimondta közel 300 művészeti karos véleményét. Nyakamat rá, hogy ment az inkvizíció elé.És miért? Mert igazat mondott. Sajnos valóban mostoha gyerekekként vagyunk illetve már csak voltunk kezelve, mint művkarosok. Kicsit úgy érzem, hogy az egyetemünk úgy működik, mint az ország....kultúrára nincs igény.Sajnos. És hát valljuk be ez a mi lieberalizmusunk úgy működik vagy éppen nem működik, hogy a háznagyasszony ül az elefántcsonttornyában és egy indokolatlanul nagy monitor mögé bújva tölti napjait. Köszönni az évek alatt elfelejtett illetőleg korábban meglévő szociális képességei meglehetősen csökkenni látszanak. Bár ezen a ponton meg kell említenem, hogy a jobb keze aki nem rég tért vissza a török fogságból mutat hasonló szociális torzulásokat. Lehet, hogy ez az életkorral járó sajátosság lehet és önhibájukon kívül savanyodtak meg.Vagy ezt teszi a sok fészbúkozás. Ugyanis a szóban forgó hölgyek wait for it!!!!!! meglehetősen aktívan használják ezt a közösségi oldalt. Még hozzá arra is,hogy átböngésszék tanítványaik profilját...nem kitalálom. Bőrömön tapasztaltam. Kemény mi..? De mesélek még jobbat, van az egyetemen egy család....O család. Igazából milyen találó, hogy az "O" betű hasonlít egy nullához. Hihetetlenül kifejező. Egy a lényeg klasszikus átlag magyar család felépítése. Apa, anya, 2 gyerek. A családnak a férfi tagjai érdekesek. Apa vezetőpozícióban, pici fia vezetőpozícióban csak máshol. A lényeg, apának addig fontos valaki amíg érdeke fűzi hozzá pici fia pedig az édesanyját is eladná 5 forintért. És hogyan ússza meg a svindliket, amik nyílt titokként kígyóztak az egyetemen. Nagyon egyszerű etikátlan ugyan de egyszerű. Túl azon, hogy papíron a hallgatókat képviseli egy másik időpontban fidelitas alvezér vagy mi. Akinek nem egyértelmű az etika hiánya a témában forduljon orvosához. Itt sem a hozzáértés a lényeg. Fagyi galamb effekt: nem nyalsz repülsz. Ahogy a lieberalizmusban, hozzáértő, szeretett és megbecsült tanároktól műhelyeket vesznek el, hogy hozzá nem értőnek pozíciót adjanak. Vagy éppen, mert apu nagy fejes ügyefogyott gyermekének kezét, mint egy jóságos néni fogjuk még a lépcsőn is. Nos igen. Megkönnyebbültem. Nem kell ezekkel ez emberekkel most már szembe néznem. És joggal merül fel a kérdés: miért most nagy a pofám? Nagyon egyszerű, hülye én sem vagyok teljesen.
Na cső.

(u.i.: remélem ezt már nem fogom félálomban elvarázsolni a messzi internet galaxisba...x))

"Titok továbbá mindaz a (múltbéli) esemény, történés vagy cselekedet is, amelyet egy hatalom annak minősít és törvényes vagy nem törvényes eszközökkel sok évre titkosít, főleg abból a célból, hogy az esetleges jogos számonkérésre vagy felelősségre vonásra ne kerülhessen sor."

De vajon ki vagy kik elől titkolózhatunk...? Szerencsés e hozzánk közel álló emberek előtt titkolózni..? Vagy arra sarkallani, hogy már pedig ezt titkold el, holott az illető meg is védhetné magát az adott információval. De nem hallgatunk, nagyot nyelünk és ha még gondoltunk is valamire valahol nagyon mélyre elássuk. Ha makacs a gondolatnak vélt parazita, pedig leülünk egy csendes sarokba és megvárjuk amíg elmúlik. Hol gyorsan, hol lassan.

"Az igazság a hamisság ellentétje – Példabeszédek 12:17"

Nem vagyok egy Biblia párti ember, de mégis ez a definíció fogott meg leginkább. Hogy ez valóban így van egyre inkább kételkedek benne. Ilyenkor kicsit olyan feelingem van, mint amilyen Emir Kusturicának lehetett amikor az Undergroundot forgatta, szeretné ő is szeretni hazáját, de amikor hamis, hazug emberek vannak porondon akkor az ember fia lánya elgondolkozik magában..valahol igazán mélyen. Legyen ez nagyban megnyílvánuló hamisság, legyen kicsiben a szemétdombon kapirgálás.

"A személyes és politikai szabadság: beavatkozástól mentes cselekvés és
uralom nélküli állapot"

Amint elolvastam ezt a mondatot rá kellett jönnöm, nem vagyok szabad. Igaz gondolataim eddig is voltak ezzel kapcsolatban, szabad...én..? Amikor le van szabályozva mit gondoljak..?Kinek mit mondjak..?Kivel barátkozzak...?Mert hogy megesik az ilyen hölgyeimésuraim.
És igen kérem, itt ez nincsen sehol. De nagyon sehol, még ha a WC-be mész ki akkor sincs meg. Akinek volt az lehúzta a klotyón és már le is bomlott.

"A történelem olyan, mint egy vécé. Öblítünk, újból és újból lehúzzuk a vizet, a szar mégis visszajön."

A mai naphoz ennyit tudok hozzáfűzni. Igazából témám nagyon nincs kicsinyes dolgokkal meg nem akarok foglalkozni. Így hát legyen csak ez az idézet, mert megtetszett. Csak úgy.

Sajnos van ilyen. És megyeszékhely. Amikor az év legnagyobb részében délután öt óra után az utcán embert alig látni. Sokkal inkább érzi magát az ember egy kísértet városban. De azért a város mélyen tisztelt atyambütykei nagyra törő tervekkel kelnek-fekszenek kis buksijukban. Egyetemi várost akarnak ebből a "city"-ből. Egy probléma van, az egyetemet kipakolták a várostól 5-6 km-re lévő pusztába.Egy kar ugyan a belvárosban van, de valljuk meg azért, ez nem ok arra, hogy egyetemi városként tetszelegjen egy "city".

Megtörtént, hogy a város egyik igényes szórakozóhelyét, többször feljelentették. A feljelentések a hely melletti lépcsőházból jöttek. Igen ám, csak ugyanabból a lakásból, ugyanattól az embertől. Több háztömbnyi embert nem zavart a hely, csak egy lakás lakója rendelkezik röntgen szemmel és szuperhallással.Úgy gondolom akármelyik szuperhős megirigyelné emberünk képességeit. Szerelmes levelei témája legtöbbször az volt, hogy túl nagy a hangzavar. Igaz amikor kiteszi az ember fia/lány pici lábát ebből az egységből 5méter sétálása után nem hallani semmit, nem hogy 30-40 méterrel arrébb egy panelház valahanyadik emeletén. De mint említettem úriemberünk szuperképeségekkel élheti életét.

A döbbenet számomra az volt, hogy ezzel a város elkezdett foglalkozni. Ismételtem jelzem, a feljelentgetések ugyanabból a lakásból érkeztek. Több panel tömb van a környéken. Csak ugyanazt az embert zavarta. Az én szótáramban ez a nonszensz fogalmát meríti ki. De a lelkes levelező úr anno befolyással bírt a város életére. Mondhatni "képet viselt". Az ügy kanyargott, nyitva tartás korlátozódott.

Nyílván sokan vallják azt a nézetet, hogy "hülye egyetemisták, menjetek tanulni inkább.." vagy "..ezek a mai fiatalok csak bulizni tudnak..." de kérdem én mi a baj azzal, ha egy fárasztó nap után a barátaival beül valaki meginni egy-két sört? Szerintem semmi. Miért baj az ha ezt egy olyan helyen akarja megtenni, ahol nem kell attól tartani,hogy belekötnek vagy épp fémmel kötnek kis testébe? Miért baj az, hogy van egy olyan hely a városban ahová sokan járnak szívesen? Miért baj az, hogy normális kiszolgálásban van részünk?

Sajnos fel nem tudom fogni ezt az egészet. Illetve azt sem, hogyan kapar egy város azért, hogy egyetemi városnak nevezhesse magát, ha gyakorlatilag utálja az egyetemistákat és a fiatalokat. Az javasolnám, hogy ugorjanak le tisztelt honatyák Szegedre és tanuljanak, okuljanak kicsit. Persze a sok szökőkút is fontos, nem vitatom. Végül is lehet mondani: " Igaz, hogy este hatkor a város olyan, mint ha nem lakná ember, de legalább van zenélő szökőkút..."

...de bolond volnék ha búsúlnék....

És valóban bolond volnék. A búnak nem is adok utat, ellenben azzal ahogyan ezt megénekelték.

Valójában ha mélyen elgondolkozom és mondjuk gyerekkoromig vezetem vissza szerénységemet sokkal szimpatikusabb volt a mesében a farkas, szívesebben szurkoltam Godzillának és bevallom a Csillagok háborújában a Sötét oldalon állók is szimpatikusabbak voltak. Lehet azért, mert a negatív hősöknek izgalmasabb a karakterük.Nem!Bocsánat!Nekik van karakterük, van egyéniségük, míg sokszor a szőke herceg, a hős királyfi semmilyen.Olyan igazán semmilyen. Ezeknek a negatív hősöknek még humorérzékük is van, míg a másik oldalon..hááát..én nem tudom.Lehet van csak én még nem találkoztam ilyennel. A lényeg egyszóval mindig is a farkas tetszett a mesében.

De mégis feltennék egy kérdést lehet több lesz belőle. Ki dönti el ki az aki nem jó?Akadhat e ennek mondjuk ok-okozati összefüggése?Lehet valaki csak azért nem jó egy másik egyén szemében, mert végett vetett egy nexusnak?Vagy nézhetjük-e azt, hogy ki a rossz csak egy pontból?Persze általában csak ráhúzzuk valakire (természetesen élményeink alapján), hogy na ő kéremszépen: ROSSZ. Ez még az az eset amibe nem tudok belekötni. Viszont azt amikor megvezetés alapján húzzuk rá valakire, hogy na ő kéremszépen: ROSSZ. Azt én lenézem és megvetem. Mert a pistike ismeri azt akinek a nagybátyjának a másodunokatesójának a kutyájának a tenyésztőjének és sorolhatnám ameddig meg nem unom. Igaz személyes élmény nincs csak a gipszjakab na ő tudja meg ismerte azt aki ismert őt. Szubjektív élmény nuku,zéró,túró,semmi. De azért szent meggyőződéssel kántáljuk, hogy "Igenkérem,ő a Sátán elsőszülött gyermeke..". De természetesen ezt távolról kiabáljuk. Nagyon távolról.

Szét kell nézni olykor és nem a távolba meredni. Az amit rossznak titulálsz lehet nem a távolban van, hanem sokkal közelebb,mint ahogyan azt te elképzeled.

Boldogság töltötte el szívemet ma este. Hatalmas boldogság. Ma este örömmel konstatáltam-igaz felhívták rá a figyelmem- a blogomnak van egy fix olvasója. Köszönöm és örülök. Boldog vagyok, hogy gondolatom/gondolataim legalább egy emberhez eljutnak. És ezt a legőszintébben írom. Tényleg örülök.Bár lehet cinizmussal reagál rám önreflexió hiányában, elnézem neki.Egyszerűen csak örömöt érzek, hogy egy emberhez eljutottak gondolataim.

Köszönöm, hogy elolvastad.

,,Néha az emberek a legarcátlanabb hazugságokat is képesek elhinni - ha valaki elég meggyőzően tudja előadni, s ha elég lelkiereje van ahhoz, hogy végig is csinálja."

Agatha Christie

Magvas gondolatok Agatha Christie nénitől. Szeretem Agatha Christiet, de komolyan. Még azt is ki merem jelenteni, hogy zseniális.Tényleg.

DE! Amikor visszaélnek a nevével és tőle származó gondolatokkal valami egészen förtelmes kontextusban akkor nem szeretem Agatha Christiet.Vagyis, nem cáfolnom kell amit az előbb leírtam, szeretem és inkább sajnálom. Bele sem merek gondolni, mit mondana, ha tudná mennyire visszaélnek a gondolataival.Gyakorlatilag megerőszakolják a nevét, szellemileg igénytelen képződmények.

"...legarcátlanabb hazugságokat is képesek elhinni..."

Hazugságokat nem hiszek el, és erős túlzásnak érzem, amikor arcátlan hazugság jelzőjével illetjük a tényeket. Igen kérem. A száraz tényeket. Persze lehet mondani,hogy hazugság...igen..lehet ha nem akarunk (szem)besülni a tényekkel.Az igazság igen fáj és fájhat azt is belátni,srácok elbasztuk.Nagyon.Persze nem szabad senkit sem hibáztatni azért, mert nem mazochista és nem bírja a fájdalmat.De feltennék egy kérdést melyik a jobb vagy rosszabb magunkba nézni, lemenni kutyába, vagy a fejünket a homokbadugni és várni, hogy mikor dörrent valaki valagba..?Uraim a színpad a tiétek.

Vajon az, hogy rajongok valami iránt magában hordozza azt is, hogy szakértője vagyok a dolognak.

Például, azért mert cuummbáájjspíílllll szeretek színházba járni nem jelenti azt, hogy színháztöténetben vagy a díszletezésben vagy a jelmeztervezésben szakértő vagyok...és még nem említettem a világítást stb.stb.

Vannak jó színházkritikusaink.Színháztörténészeink.Jelmeztervezőink. Kíváncsi vagyok mekkorát ugrana a szemöldökük, amikor meghallják; egy színházi berkekben járatlan ember "okoskodikésokítja" a nebulókat..Bevallom én sem szeretném, ha megmondaná valaki, hogy egyem a vajaskenyeremet.Pont.

...bár én nem tapsolok.

Vader: Hiába oly önhitten büszkék a technológiai szörnyszülöttükre. Egy bolygó elpusztítása eltörpül amellett, amire a mindenható Erő képes!

És most sem tapsolok.

Sokszor gondolkozom, hova és hogyan milyen úton akarok eljutni az életben. Miket kell átélnem és ezekből miket akarok megtartani.

Egyben biztos vagyok, tudom azt, milyen utat nem akarok nem csak, hogy nem bejárni, hanem még csak ki sem taposni. És mik azok az élmények amikre megnyomom a képzeletbeli "Delete" gombot.

Érdeklődve figyelem, hogy egyes ember(?)ekkel mit művel némi kis hatalom. Bár ha jobban belegondolok nem is biztos, hogy a hatalom műveli, hanem kibuggyan egy réteg vagy az igazi réteg az illetőből.Mennyire szeretünk is mindenhatót játszani, ha csak egy picit is érezzük: van befolyásunk a másik életére..

A másik meg az, amilyen könnyen lemegy valaki kutyába..

A királyok kutyája lehet, jól él, etetik, játszanak vele amíg a kutya akkor ugat amikor azt gazdája vagy gazdái mondják, amint nem hozza vissza a csontot vagy morog a kutyát kiteszik.Nem leszek királyok kutyája.

nem hittem volna, hogy egyszer elkezdek blogot írni..na most már elhiszem...igaz még nagyon ismerkedem az oldallal, de remélem hamar belejövök..:)...

és akkor esik az eső...remek...pont most..de remélem így sem fog kudarcba fulladni a művészeti napok..bár megkockáztatom, hogy nem kevés ember bánatára..bocsesz..sokszor elgondolkozom hogyan/miként/miért változnak a (v)iszonyok, és mindig azt teszem ilyenkor, hogy leülök egy csendes sarokba és megvárom míg elmúlik...és még ideges sem leszek.